Itt a piros, hol a piros? 2.

Itt a piros, hol a piros? 2.
Kormány Sport

Egy játékos kiállításához sokféle indok vezethet. Egy rosszul kivitelezett szerelés, veszélyes játék, szándékos durvaság, két sárga lap, vagy a jól ismert szájalás. A legtöbb könnyen beazonosítható és eltehető az egyik hasonló névvel fémjelzett fiókba. Adódnak azonban kivételes esetek, amikor a labdarúgók nem kapnak büntetést brutális, már-már merénylettel felérő megmozdulásukért. Következzenek hát a játékosok, akik „megúszták a majdnem gyilkosságot”.

Jonny Evans (Manchester United) – A kung-fu mester

2009-ben a Chelsea és a Manchester United harcolt az angol bajnoki címért, és akkoriban az Abramovic érának, valamint José Mourinho korábbi ténykedéseinek köszönhetően a két csapat mérkőzése mindig kőkemény brusztolást hozott.

Novemberben a londoni együttes hazai pályán fogadta a vörös ördögöket és a két óriás találkozója akkor sem okozott csalódást. Agresszív futball, erőteljes ütközések… Csak egy szokásos nap a Premier League-ben gondolhatta egy gyanútlan néző a 74. percig, amikor Jonny Evansban felébredt a szunnyadó kung-fu mester. Egy előre ívelt labda érkezett a tizenhatos vonalához, az ír védő pedig jóval kedvezőbb helyzetben volt a hazaiak csatáránál, Didier Drogba-nál. Ennek ellenére Evans a felugrásnál kitette a lábát, irgalmatlan nagyot talpalt az elefántcsontparti bordáira, majd a földre érkezés előtt, amolyan Chuck Norris-osan egy pörgő rúgással bevitt egy gyomrost is.

A földön fekvő Drogba lábai furcsán rángatóztak, ezért a legtöbb szakértő, valamint szurkoló, ismerve hajlamát a nem túl veszélyes szituációk túldramatizálására, a visszajátszások előtt még csak legyintett az esetre. A lassítások után azonban már egyértelmű volt a helyzet, ami a londoniak gólvágójának feltápászkodása után már egészen komikussá vált. Evans kiállítása helyett a játékvezető Drogba-nak adott sárga lapot színészkedésért. A kétes ítéletet követően stadion megremegett a londoni fanatikusok fütyülésétől, a károgók tábora pedig csupán annyit fűzött hozzá: „aki mindig farkast kiált…”

Dan Smith (Sunderland) – A karriergyilkos

Abou Diaby neve a futball világában gyakorlatilag szinonima a sérülésre. Az Arsène Wenger által csodált francia középpályás 2019-es visszavonulásáig több mint negyvenszer kényszerült a partvonalon túlra. De minden „sorozat” elkezdődött valahol, Diaby ítéletnapja pedig 2006-ban a Sunderland-Arsenal összecsapáson jött el.

A londoni csapat már 3-0-ra vezetett és csak a hosszabbítás választotta el a kényelmes győzelemtől. A felezővonalnál Diaby iramodott meg és pöccintette el a labdát, amikor Dan Smith, a fekete macskák 19 éves játékosa jócskán megkésve, nyújtott lábbal bele szállt a franciába. Az Arsenal futballistája fájdalmas arccal rogyott a földre az orvosi csapat pedig azonnal munkához látott. Talán az adrenalin dolgozott Diaby-ban, de még feltápászkodott és fél lábon ugrálva felháborodottan mutogatott Smith-re, aki a belépőjéért csupán egy sárga lappal gazdagodott.

A találkozó után kiderült, hogy Diaby-nak eltört a bokája és szalagszakadást szenvedett, ám csak jóval később vált biztossá, hogy azon a napon egy ígéretes fiatal labdarúgó karrierje 180 fokos fordulatot vett. Bár Diaby még 9 évig szolgálta az ágyúsokat, sorozatos sérülései miatt csak elvétve sikerült pályára lépnie. Arsène Wenger még évek múltán sem tudott megbocsátani Smith-nek.

„Diaby egy merénylő áldozata lett, aki ezért nem kapott büntetést” – nyilatkozta a londoni együttes menedzsere a francia játékos 2015-ös elengedése előtt.

Nigel de Jong (Hollandia) – A mellporlasztó

A világbajnokság döntője hatalmas presztízsű esemény, a legtöbb játékos karrierjének csúcspontja, így minden futballista a legjobbját igyekszik kihozni magából. Sokan azonban a hatalmas tét miatt túlpörögnek és közveszélyessé válnak a pályán.

Ezen labdarúgók közé tartozik Nigel de Jong is, aki a 2010-es vb fináléjában produkálta minden idők egyik leglátványosabb „gyilkossági kísérletét”, mely végül nem ért kiállítást. Az alig 174 centiméter magas holland a felezővonal környékén ment optimistán egy magasan érkező labdáért lábbal, csupán azt felejtette ki az egyenletből, hogy Xabi Alonso már előbb odaért. A játékszert elfejelő spanyol gyanútlanul futott bele a talpas bombába, és ennek megfelelően azonnal padlót fogott. A játékvezető sárga lappal szankcionálta az esetet, de Jong pedig a kártya színét látva minden bizonnyal elmondott három „Miatyánkat”.

A döntőt végül Iniesta 116. percben szerzett góljával a spanyol válogatott nyerte 1-0-ra, a mérkőzés játékvezetője, Howard Webb pedig később elismerte, hogy nem volt teljes rálátása a brutális belépőre.

Herald Schumacher (Németország) – A buldózer

A listán található legrégebbi esethez az 1982-es spanyolországi világbajnokságig kell visszamenni az időben. Az NSZK-Franciaország elődöntő minden idők egyik legemlékezetesebb összecsapásaként vonult be a futball történelembe, ám erről nem csak a mérkőzésen született 6 gól tehetett.

A találkozón Michel Platini indításából Patrick Battison indult meg ziccerben, Herald Schumacher pedig azzal a céllal rontott ki kapujából, hogy előbb érje el a labdát, mint a támadó. Végül a francia játékos volt gyorsabb és el is pöckölte a hálóőr mellett a labdát, viszont amit ezután kapott, azt nem tette zsebre. A lendületből érkező német felugrott és csípőjével telibe találta ellenfele fejét, aki ájultan rogyott a földre.

Az ütközés következtében a francia támadó elvesztette két fogát és megrepedt a csigolyája, így azonnal kórházba szállították. A játékvezetőt nem hatotta meg a rommá zúzott futballista látványa, nemhogy piros lapot, de még szabadrúgást sem adott az esetre, így a gyilkossági kísérlet után – mivel Battison lövése mellé ment – Schumacher hozhatta újra játékba a labdát. A találkozó 3-3-as döntetlennel végződött, a tizenegyes párbajt pedig a német válogatott nyerte és bemenetelt a döntőbe, ahol viszont Olaszország ellen meg kellett elégednie a második hellyel.

Az elődöntőt követően a hálóőrön szemernyi bűntudatot sem lehetett felfedezni, de azért „gálánsan” felajánlotta, hogy ha Battison szeretné, akkor kifizeti a fogorvosi költségeit… Herald révén vált először híressé a Schumacher név a sport világában, de azóta szerencsére egy másik család szebb csengést adott neki.

Fotó: Dailymail.co.uk