Amikor szétszedték a stadiont a 40 éves Öcsiért

Garston Liverpool körzetének legjobban lepukkant prolinegyede 30 százalékos munkanélküliséggel, az országos átlagnál hat évvel alacsonyabb várható élettartammal és egy Holly Park nevű, tízezer nézőt befogadó futballpályával, amely történetünk idején, 1967-ben a South Liverpool FC amatőr csapat otthona volt. Nos, 1967. májusában Brian Taylor, a helyi Bankfield House közösségi központ – mi talán művelődési háznak hívnánk – igazgatója gondolt egy merészet. Jótékonysági futballmeccs szervezésébe kezdett, amelyre meghívta Puskás Ferencet. És amire a derék programszervező számított a legkevésbé: Öcsi elfogadta a meghívást!

Puskás és Liddell a jótékonysági meccs előtt

A jótékonysági mérkőzés célja némi pénz gyűjtése volt a koldusszegény környék közösségi életének fellendítésére. Taylor a Holly Parkot szemelte ki a meccs színhelyéül, az egyik résztvevő csapat kapitányának Billy Liddellt, a Liverpool legendás, 29-szeres skót válogatott játékosát kérte fel, aki 1938 és 1961 között 492 mérkőzésen 215 gólt szerzett a Vörösök színeiben. Liddell elfogadta a felkérést, mint ahogy Billy Bingham, Dave Hickson és Malcolm Allison is, hogy csak a nevesebb válogatott játékosokat említsük.

Taylor a másik csapat élére – csekélység… – Pelét kérte fel, de az akkor 26 éves, ereje teljében lévő, már kétszeres világbajnok sztár udvariasan bár, de elhárította a meghívást, mivel éppen akkor bajnoki mérkőzése volt a Santos csapatával.

Taylor azonban nem adta fel, és írt egy táviratot Madridba, a Real Madridnak, hogy ugyan küldenék el az épphogy visszavonult Puskás Ferencet. És – vannak még csodák – postafordultával jött a telegram, nem a klubtól, hanem személyesen Puskástól, az alábbi, tipikusan „öcsis” szöveggel: „Mikor külditek a repülőjegyet?”

Taylor nem akart hinni a szemének, de rögvest telepítette a jegyet Madridba, majd már utazott is Londonba, hogy a Heathrow-n várja az Iberia járatát, a fedélzetén az olimpiai bajnok, vb-ezüstérmes, háromszoros BEK-győztes sztárral, a földkerekség valaha volt legcsodálatosabb válogatottjának csapatkapitányával, amely 1953. november 25-én a Wembley-ben 6:3-ra megsemmisítette Angliát. Egy liverpooli kiscsapat meghívásának eleget téve…

Miután Taylor fogadta Öcsit, gyorsan elköltöttek egy rögtönzött ebédet a reptéri váróban – miközben az Iberia stewardesse tolmácsolt az akkor angolul még nem beszélő Puskás és Taylor között –, majd átszálltak a London–Liverpool járatra. A helyi reptéren, amely akkor még nem John Lennon nevét viselte, a város polgármestere és az FC Liverpool klubelnöke fogadta Öcsit, akinek a népszerűsége még 14 évvel az Évszázad mérkőzése után is töretlen volt Britanniában. Pezsgővel köszöntötték, majd megajándékozták, mint a liverpooli repülőtér félmilliomodik utasát.

– Puskás egy kicsit deresedő hajú volt már, de ugyanolyan fitt, mint fénykorában, és azt mondta, könnyen tartja a súlyát, nincs szüksége különleges edzésprogramra – emlékezett Taylor a jeles pillanatokra.

A liverpooli repülőtéren sofőrrel ellátott gépkocsi várta Puskást, amit a helyben működő Dunlop gyár biztosított a számára ott-tartózkodása 48 órájára. (A gyár 12 évvel később bezárt.)

Az Adelphi Hotelben, Liverpool legelőkelőbb szállodájában szállt meg Puskás, este díszes vacsorát rendeztünk a tiszteletére, ahol megjegyeztem, milyen kár, hogy nem hozott magával szuveníreket, amiket szétoszthattunk volna a rajongók között. Puskás egy szót sem szólt, de másnap, amikor mentünk ki a Holly Parkba a gálameccsre, elővett a kocsi csomagtartójából egy hatalmas zsákot, ami tele volt Real Madrid-zászlókkal, jelvényekkel, mindenféle ereklyével, és átadta nekem. Amikor kérdőn néztem rá, kézzel-lábbal elmagyarázta, hogy előző este felhívta a klubot, és másnap reggel a madridi járattal küldtek egy csomagot egy rakás relikviával, amit onnan meg elhoztak Liverpoolba. Leesett az állam – idézte fel az emlékeket a művelődésiház-igazgató.

A mérkőzésre húszezren próbáltak meg bezsúfolódni a tízezres stadionba, az emberek fele kint rekedt. A bevétel 1100 font volt, ami mai áron számolva 15 000 font, ami hatalmas segítséget jelentett a helyi közösségi központnak. A mérkőzést a Liddell-csapat 5:3-ra megnyerte, de az ellenfél mindhárom gólját Öcsi szerezte, az egyik gólja különösen élményszámba ment, a Liverpool Echo „banánlövésnek” (banana shot) aposztrofálta a ballal, remek ívben a hálóba tekert labdát. Puskást a mérkőzésen John Charles, a walesi legenda fogta, azaz csak megpróbálta fogni, mert még a negyvenéves Öcsi is lefoghatatlannak bizonyult, pedig már öreges tempóban forgatta meg az ellenfeleket. (Nehéz eldönteni, hogy Puskás még aktív volt-e, vagy már visszavonult akkor, az előző idényben, amikor a Real Madrid megnyerte a BEK-et, még ontotta a gólokat, s a hivatalos búcsúmeccsét 1969-ben rendezték.)

1967. május 8-át, a gálameccs napját azóta is jeles ünnepként tartják számon a Mersey partján. 2018. október 28-án emléktáblát lepleztek le a Holly Park helyén – ahol ma vasútállomás van –, amelyre a hatalmas Puskás-tisztelő hírében álló Tarlós Istvánt, Budapest akkori főpolgármesterét is meghívták. A tábla azóta is hirdeti a nap emlékét, amikor a földkerekség valaha volt egyik legnagyobb futballistája, a napra pontosan 93 éve született Puskás Ferenc elkápráztatta a liverpooliakat páratlan futballtudásával és emberi nagyságával.

(mno.hu / Ch. Gáll András)