U19: Megmutatta óriási erejét a válogatott

Most még csalódásként, elszalasztott lehetőségként élik meg az Eb-selejtező elitkört az U19-es férfi válogatott játékosai, de eljön az idő, amikor már sikerként tekintenek vissza a csehországi tornára a kerettagok.

U19-es válogatottunk hétfőn, a skótok 2–1-es legyőzésével befejezte szereplését az idei Európa-bajnoki selejtező sorozatban. Az Európa-bajnoki részvétel kiharcolása nem sikerült ugyan, de a válogatott szépen helytállt: a sorozat hat mérkőzése során semleges pályán legyőzte a svájciakat, az osztrákokat és a skótokat is, és közel járt ősszel az olaszok, illetve most a házigazda csehek elleni pontszerzéshez is. Mindkét vesztes meccsről elmondható, hogy csapatunk mezőnyben egyenrangú ellenfele volt riválisainak, melyek annak is köszönhették szűk sikerüket, hogy mindkét találkozón elhibáztunk egy-egy tizenegyest.

Ősszel, Örményországban belefért az elhibázott büntető, csoportmásodikként továbbléptünk az elitkörbe, Csehországban azonban a házigazdáktól elszenvedett 2–1-es vereség megpecsételte a sorsunkat: hiába nyertük meg a hátralévő két találkozót, a csehek sem hibáztak a folytatásban, és így övék lett az Eb-kijutást érő első hely.

– Természetesen egy-két nap alatt nem gyógyulnak be a sebek, továbbra is csalódottan gondolunk vissza a tornára, ugyanakkor tudjuk jól, hogy voltak benne pozitívumok is: míg két éve egy ponttal végeztünk az elitkörben, most hattal, és tényleg közel jártunk a célunk eléréséhez – tekintett vissza a tornára Szalai András csapatkapitány. – Talán néhány év múlva már szép emlék lesz ez a selejtező sorozat, most még inkább az elszalasztott lehetőség jut róla az eszébe mindenkinek a csapatból. Most sajnálom igazán, hogy annyira megilletődötten játszottunk a csehek elleni meccs első félidejében, kétgólos előnyt adtunk az ellenfélnek, és utána hiába javultunk fel, egy félidőnyi jó játék már kevés volt a pontszerzéshez. Meggyőződésem, hogy ha nem az első meccsünk a házigazdák elleni, akkor nem zártuk volna pont nélkül ellenük. Apró részleteken múlnak meccsek, és a döntő momentumokból akkor még rosszul jöttünk ki, később viszont megmutatta óriási erejét a csapat. Nagyon büszke vagyok az összes játékosra, az utolsó pillanatig harcoltunk a továbbjutásért, két mérkőzésen is emberhátrányban szereztünk fontos gólt, ez volt a válogatott igazi arca.

A skótok elleni utolsó mérkőzésen az eltiltott Szalai András távollétében Kleisz Márk viselte a kapitányi karszalagot. Ő volt a három játékos egyike, aki a válogatott mind a három mérkőzését végigjátszotta a tornán, jelenléte a középpályán végig stabilitást adott a csapatnak. A Vasas középpályása fél évvel ezelőtt került be a korosztályos válogatottba, éppen akkor, amikor Michael Boris átvette az együttes irányítását.

– Fél évvel a keretbe kerülésem után után csapatkapitányként vezethettem a válogatottat, ez hatalmas büszkeséggel tölt el – fogalmazott Kleisz Márk. – Más volt a pályán csapatkapitányként játszani, hiszen nagy felelősség irányítani a társakat, megpróbálni kihúzni a gödörből a csapatot, ha éppen hullámvölgybe kerül. Igyekeztem megfelelni az elvárásoknak, a skótok elleni második félidei teljesítményemmel azonban nem igazán voltam elégedett, a saját játékomat tekintve ez volt az a félidő a tornán, ami a legkevésbé sikerült jól. Annak viszont nagyon örültem, hogy én harcoltam ki a győztes gólt eredményező tizenegyest, mert néhány perccel korábban rólam fújták be a skótok büntetőjét, amiből egyenlíteni tudtak.

kleisz

– Összességében sokat elértünk ebben a sorozatban, minden egyes játékos képes volt megmutatni a saját maga legjobbját. Nagy erősségünk volt az akarat és az elszántság, mindenki keményen dolgozott a közös célért. Úgy gondolom, egy kis idő múlva sikerként fogok visszaemlékezni erre a sorozatra, mert bár a célunkat nem értük el, a csapat mindent kiadott magából, végig nagyon jól játszott, és inkább csak a szerencsének, pontosabban a szerencse hiányának tudható be, hogy a cseheket nem sikerült megverni, és nem jutottunk tovább – fűzte hozzá a válogatott középpályás.

Nemcsak a keret zömének (a selejtezőkön néhány fiatalabb játékos is segítette a csapatot, ezért ők később még pályára léphetnek ebben a korosztályban), hanem Michael Borisnak is ez volt az utolsó U19-es mérkőzése, ő az U21-es válogatott vezetőedzőjeként folytatja munkáját a szövetségnél. Ilyen minőségében a későbbiekben újra találkozhat a játékosokkal, néhányukkal akár már a következő hónapokban, hiszen többen is olyan teljesítményt nyújtottak, amivel az egy-két évvel idősebbek között is megállhatják a helyüket.

– Nagyon megkedveltük Michael Borist, remek szakembernek tartjuk, aki a motivációhoz is nagyon ért, minden meccs előtt fel tudta tüzelni a társaságot, tőle hallva valóban elhittük, hogy bármire képesek lehet a csapat – tette hozzá Szalai András, míg Kleisz Márk azt emelte ki, hogy a csapatból néhány futballistának talán már a következő hónapokban esélye nyílhat az U21-esek között bizonyítani.

Egy fejezet lezárult a pályafutásunkban, a következő állomás mindenki számára az U21-es válogatott lehet. Ha nekem, vagy bármelyik csapattársamnak bizalmat szavaz a vezetőedző az idősebbek között, mindent megteszünk majd, hogy élni tudjunk vele. Én hatalmas dolognak tartanám, ha esélyt kaphatnék arra, hogy az U21-ben szerepeljek, az ilyen lehetőségeket nagyon meg kell becsülni, mindent meg kell tenni, hogy élni tudjak vele – fogalmazott Kleisz.

Forrás: www.mlsz.hu – RSS