Az MVLSZ elnökségi tagságról lemondott szakember hosszas interjút adott honlapunknak, melyben érintette, a BVLSZ-t, a MAFC-ot és a Régió Ligában kialakult helyzetet.
– A legutóbbi beszélgetésünk után, amikor arról beszéltünk, hogy lemondott az MVLSZ elnökségében betöltött tisztségéről abban maradtunk, hogy visszatérünk néhány témára, de előtte megkérdezném, hogy van, egészség rendben? Illetve azóta csak röviden beszéltünk a Dr. Somóczi Lóránt emléktábla visszahelyezéséről a régi Császár uszodában.
Pázmányi Gábor.: Köszönöm az érdeklődést, igazán kedves! Igen sokkal jobban vagyok, jelentősen csökkent a környezetemben a pollenkoncentráció, bár sajnos elkeserítően sok a parlagfűvel benőtt, nagyon gazos terület és bizony mindazoknak, akikben ott lappang az allergiára való hajlam, ez igen sok és komoly kellemetlenséget okoz, és mint ahogy az köztudott tényszerűen jelentős az ilyen emberek száma.
Köszönöm, hogy egy-két mondattal visszatérhetek a Somóczi emléktábla visszahelyezésére is, mert „Soma bácsi” egyrészt valóban igazán kiemelkedő személyisége és egyénisége volt sportágunknak, másrészt azért is örülök, hogy ez most megtörténhetett, mert éppen idén 120 éves a MAFC (és nem mellesleg 112 éves a Club ma is működő Vízilabda Szakosztálya – amelynek egyik messze legkiemelkedőbb alakja volt Somóczi Lóránt), ami egy igazán ritka szép és nevezetes évforduló. Szerintem ez egy komoly érték, meg kell, meg kellene becsülnünk.
– Érdekes szituáció állhatott elő az MVLSZ-ben történt lemondása után a Régió Liga működésében?
PG.: Természetesen kötelességem volt közvetlenül is tájékoztatni a Régió Liga vezetőségét a történtekről, ezért múlt hét csütörtökre összehívtam egy kibővített vezetőségi ülést (amelyen ilyenkor az elnökségi tagok – a négy régió egy-egy képviselője – és az úgynevezett szakmai munkacsoportok képviselői – OB I/B 2 fő, OB II 2 fő és az utánpótlás 3 fő – vesznek részt), annak érdekében is kikérjem a véleményüket és kialakítsunk egy közös állásfoglalást arról, hogy a kialakult helyzet után hogyan folytatjuk működésünket. A szabályzataink alapján két alapvető választásunk lehetett: az egyik, hogy lemondok Régió Liga elnöki tisztemről is, összehívunk egy rendkívüli tisztújító Országos Küldött Ülést és új tisztségviselőket választunk (vagy a tagság megtartja a jelenlegieket) vagy megvárjuk a jövő május 31-ig kötelezően megtartandó MVLSZ Közgyűlést (amely ugyan nem tisztújító, hanem csak rendes évi beszámoló Közgyűlés), és időben jóval az előtt tartunk egy Országos Küldött Ülést és akkor döntünk személyi kérdésekben is, aminek az eredményét és az aktuális javaslatainkat majd akkor az MVLSZ elnökségén keresztül az MVLSZ Közgyűlése elé terjesztjük! Ami fontos, hogy akármelyik megoldást is választjuk, májusig, az MVLSZ Közgyűléséig a Régió Ligának nem lesz meg az az egy szavazata az MVLSZ elnökségében ami eddig volt, az ott betöltött tisztségem mindaddig betöltetlen marad.
Nos, a részletes elemzés és tárgyalás után a vezetőség egységesen és egyhangúlag úgy döntött, hogy megerősít Régió Liga elnöki tisztemben és felkér arra, hogy feltétlenül és változatlanul folytassam az azzal járó munkát, változatlanul képviseljem az egyesületeket, csapatokat, szakvezetőket (jól tudván és tudomásul is véve, hogy tevékenységünket átmenetileg MVLSZ elnökségi tagság nélkül tudjuk csak folytatni) és a további érdemi döntéseinkkel megvárjuk a jövő tavaszt! Úgyhogy megyünk előre tovább közösen.
– Értem. Mi a helyzet a Budapesti Vízilabda Szövetséggel?
PG.: Igen, jogos a kérdés, már csak azért is mert nyilván amiatt, hogy nem kevés területen komoly átfedések vannak ezekben a kérdésekben (csak tájékoztatásképpen: a BVLSZ a Budapesti és a Pest Megyei – mint az egyik és a legnagyobb régió – versenyrendszerét működtető és egyúttal a Törvényszéken egyetlen olyan bejegyzett területi alszövetsége az MVLSZ-nek, amely ugyan átruházott, de önálló jogi személyiséggel rendelkezik és ily módon jogszerűen, legitim módon végzi tevékenységét) arra az a rövid válaszom, hogy jelenleg eszembe nem jut lemondani az ott betöltött elnöki tisztségemről! Ennek azonban több nyomós oka is van! Az egyik első az, hogy ennek a szövetségnek a felépítésében, abban hogy ez a szövetség olyan amilyen, akkora amekkora mostanra lett és hogy úgy működik ahogyan működik, több mint 16 év kemény, kitartó és bizony néha igen nehéz időket átélő munkája van! Ezt a szövetséget a szó szoros értelmében fel kellett építeni és folyamatosan zökkenőmentesen működtetni a progresszív növekedése mellett!
A másik, hogy tényleg szinte szó szerint élvezem ezt a munkát, annyira, hogy alapvetően általában talán nem is tekintem a szó szigorúan vett értelmében munkának! Ebben az is benne van, hogy a sportágért, azon belül is mint köztudott valóban elsősorban az utánpótlásért dolgozunk, dolgozhatunk, na és persze egyáltalán nem utolsósorban az is, hogy milyen munkatársaim vannak (beleértve az elnökségünk és a bizottságaink minden egyes tagját kivétel nélkül – bvlsz.hu oldalon megtalálhatóak a BVLSZ tisztségviselői)! Tényleg élvezem szinte minden percét minden velük együtt töltött időnek, munkának és azt hogy ők messzemenőkig partnerek mindenben amit csinálunk, különösen a két legfontosabb, régi idők óta vallott alapelvemben, amelyek közül az egyik az, hogy „A Szövetség az egyesületek szövetsége”, a másik pedig az, hogy „A rendben könnyű rendet tartani”! Én pedig ki merem jelenteni (bár tény, hogy van vele munka, néha nem is kevés), hogy itt rend van a szó minden és a szó klasszikusan jó értelmében is!
– Visszatérve az interjú elejére, a MAFC kerek évfordulót ünnepelhet idén…
PG.: Ahogy már említettem, a MAFC 120 éves, ennek keretében pedig november 16-án rendeznek az egyetemen egy ünnepséget, a Vízilabda Szakosztály pedig 112, jómagam pedig már szintén elég közel vagyok 100-hoz (sőt, néha már úgy érzem a 200-at is rég betöltöttem) és amikor majd korban beérem a Vízilabda szakosztályt, akkor lehet, hogy visszavonulok! (nevet) Igaz ugyan, hogy többen már azt kérték, kezdjem el szervezni azt a jubileumi emléktornát amit a szakosztály 150 éves fennállásának megünneplése alkalmából rendezünk majd valamelyik uszodában, de nem vagyok biztos benne, hogy akkor még megkapom a sportorvosi engedélyt! (nevet)
