Magyar bronzérem Törökországból élményekkel

Labdarúgó válogatottunk nemrégiben harmadik lett a törökországi Lüleburgazban rendezett viadalon. A mieink sikere után Szabó Bélát, az MSOSZ társelnökét, a magyar delegáció vezetőjét kérdeztük.


Zana Anita: Úgy tudom, hogy a torna előtt volt egy összetartás? Erről mit kell tudni?

Szabó Béla: Igen, volt egy egynapos gyakorlás Diósjenőn, amelynek lebonyolításában a
Kastély SE és a NMRSZI Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló Gondozó Otthon
közreműködésével, Marton Gergő labdarugás szakágvezető vezényelt le. Már ez a kis mini
edzőtábor nagyon jó hangulatú volt. Aztán következett a repülőút, ami sokaknak nagy élmény
volt.

ZA: Mit kell tudni a tornáról? Hány csapat vett rajta részt? Milyen volt a seregszemle
színvonal?
SZB: Ez egy 14 csapatos torna volt. Rajtunk, magyarokon kívül még egy ciprus csapat volt,
és 12 török alakulat. Izgalmas meccseket játszottunk. Talán az első meccsünk nem sikerült,
úgy, ahogy elterveztük, de utána már valódi tudását adta csapatunk a további mérkőzésein.

ZA: Milyenek voltak a torna körülményei?
SZB: A török szervezők mindent megtettek értünk, a tenyerükön hordoztak minket.
Színvonalas volt az esemény szervezés és lebonyolítása. Egy remek szállodában laktunk,
ahonnan buszokkal szállítottak bennünket a mérkőzések helyszínére. A futballpályák és
kiszolgáló egységeik is minden igényt kielégítettek. Emellett kiemelném Kárpáti Orsolya, az
MSOSZ nemzetközi igazgatójának a munkáját, aki a kiutazásunk előtt sokat dolgozott a
csapatért.

ZA: A kikapcsolódásra is jutott idő. Milyen volt a török bazárban?
SZB: Sportolóink nagyon fontosak, ezek az élmények is. Mindenki nagyon élvezte a török
piacot, az ott tapasztalat hangulat nagyon tetszett a csapat tagjainak. Természetesen a vásárlás
sem maradt el, sok török szuvenírrel gazdagodtunk.

ZA: A tornán megszerezett bronzérmet miként értékeli?
SZB: Úgy gondolom, hogy büszkék lehetünk a csapatunkra, hiszen a legjobbak között, a
legmagasabb divízióban sikerült harmadiknak lenünk, jó volt magyarnak lenni
Törökországban.

Szöveg: Zana Anita
Forrás: mindenamisport.com

Forrás: http://specialolympics.hu – RSS