Mindennapos testnevelés a gyakorlatban

image

Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportpolitikáért felelős államtitkára is felszólalt „A mindennapos testnevelés bevezetésének legjobb gyakorlatai” című országos konferencián. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által szervezett szimpóziumon a sportpolitikáért felelős államtitkár a mindennapos testnevelés kérdésköre és szabályozása kapcsán ismertette a kormány sportágazati vezetésének álláspontját, fő célkitűzéseit.

A MÖSZ által összehívott konferencia célja az új köznevelési törvényben rögzített, mindennapos testnevelés bevezetésének megvitatása, legjobb gyakorlatainak áttekintése volt. A mindennapos kötelező testnevelés bevezetésének szükségességét az egészségfelmérések, tanulói egészségmagatartás vizsgálatok adatai is igazolták – hangzott el a konferencián.

Az új, nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon eközben a közoktatásról szóló 1993. évi szabályozásban előírt mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben biztosítani.

Czene Attila a tanácskozás keretében elmondta: „Országunkban ma már számos olyan nevelési-oktatási intézmény található, ahol már bevezették a mindennapos testnevelést. A tapasztalatok azt támasztották alá, hogy azokban az iskolákban, ahol minden nap van testnevelésóra, szignifikánsan javultak a tanulók tanulmányi eredményei és fizikai állóképességük is.”
Az államtitkár közölte, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése a nemzeti köznevelésről szóló törvény előkészítése során a kétségtelen támogatottság mellett sarkos ellenvéleményeket is felvetett.
„Volt, aki e kérdés előtérbe kerülését indokolatlannak tartotta, azt hangoztatva, hogy annak megoldásához nincs elég tornatermünk és testnevelő tanárunk.” – jelezte a sportpolitikus, aki azonban arra is ráirányította a figyelmet, hogy: „A mindennapos testnevelés előzetes megvalósíthatósági felmérése azt mutatta, hogy a legtöbb helyen – különösen vidéken – nem a tornatermek hiányát érzik a legfőbb problémának.” E téma kapcsán Czene Attila azt taglalta, hogy: „A testnevelés órák egy részét számos helyen ugyanis jelenleg sem tornatermekben, hanem például iskolaudvarokon, szabadtéri sportpályákon, vagy tereken, környékbeli parkokban tartják.”
A sportpolitikáért felelős államtitkár elemzésében kitért arra is, hogy a felmérések szerint nagyobb gondot okoz, hogy szakpedagógus, vagy ne szakpedagógus tartsa a bevezetendő többletórákat. „A különféle testnevelés és sport foglalkozások magas szakmai színvonalú levezetéséhez valójában már most is vannak megfelelően képzett sportszakembereink, szakedzőink, de nekik a jelenlegi szabályozás nem engedélyezi, hogy iskolai, tanórai keretben sportfoglalkozásokat vezessenek.” – emlékeztetett az államtitkár, aki e gondolatot taglalva kijelentette, meg kell vizsgálni, hogy a szabályozás ezt a problémát a mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan miként kezelheti: „Ezzel ugyanis nemcsak a délutáni mozgásprogramok, alternatív oktatásszervezési formák szakemberigénye elégíthető ki, hanem az is biztosítható, hogy a gyermek és ifjúsági korosztállyal foglalkozó edzők (…) az iskolai sporttal szoros kapcsolatban álló munkával egészítsék ki a megélhetésükhöz szükséges keresetüket, és folyamatosan a szakmájukban tevékenykedhessenek.”
Czene Attila előadásában részletesen elemezte az önkormányzatokra háruló jövőbeli sportügyi feladatokat is. A NEFMI államtitkára a konferencián résztvevő önkormányzati szakemberek figyelmébe ajánlotta a sport társasági adókedvezménnyel való támogatásának rendszerét, amely reményei szerint a sportegyesületek bevonásával helyi szinten komoly létesítmény-, és szolgáltatás-fejlesztést ösztönöz. Az államtitkár szerint: „a helyi önkormányzatok, az iskolák és az egyesületek között kétségkívül komoly tartalékok vannak még az együttműködések kiszélesítésében.” Az államtitkár végezetül azt mondta: „helyi szinten a szükséges adminisztratív kapacitással, helyi szervezési és engedélyezési jogosultságokkal rendelkező önkormányzatoktól várható az, hogy az oktatói, nevelői munkát támogató integrált sportszolgáltatások érdekében kellő együttműködéseket kezdeményezzenek.”