A koreai gyökerekkel rendelkező tekvondó 2000 óta része az olimpiai programnak, és kiemelkedő magyar eredmény is született már, az 58 kilós kategóriában Salim József ötödik lett a sydney-i nyári játékokon.

Azóta ugyan nem tudott felmutatni magyar olimpikont, de a sportág most azért érdemel figyelmet, mert jó esély van arra, hogy Londonban is lesz magyar versenyző. Addig ugyan még hátravan egy kvalifikációs kontinenstorna január végén, de a sportág hazai legjobbja, Tóth Balázs szerint reálisak az esélyei a kijutásra.

„A kvalifikáció nem könnyű, hiszen minden súlycsoportban legalább tíz olyan versenyző van, aki reális eséllyel indul neki a tornának – mondta a 28 éves sportoló a hvg.hu-nak. – Az eredmények alapján nem én tűnök a legesélyesebbnek, de ezen a szinten ez már nem számít. Egy-egy akció, egy-egy pillanat dönt majd, akár csak az olimpián, ahol három győztes meccs után már a döntőben is vagy. Ebben a sportágban nincsenek előre borítékolható eredmények.”

A magyar csapat.

Tóth Balázs 18 éve tekvondózik, eredményes múlt van mögötte: 2007-ben bronzérmes lett a pekingi világbajnokságon, idén ugyancsak a dobogó legalsó fokára állhatott az Universiadén, 2005-ben pedig ötödik lett a rigai Európa-bajnokságon. Tizenhétszer volt magyar bajnok, ezen kívül több világranglista-versenyt is nyert (Zágráb, Hamburg, Trelleborg). Jelenleg 37. helyen van rangsorolva a súlycsoportjában.

„A múltam, az eredményeim és a tapasztalatom miatt talán én vagyok a legesélyesebb a londoni indulásra – fogalmazott Tóth.
– Egy országból két férfi és két nő juthat ki az olimpiára. Rajtam kívül még Székely Norbertnek, Ducz Barbarának és Kotsis Edinának van a legnagyobb esélye arra, hogy a magyar csapatba kerüljön."

Súly(csoport)problémák.

Bár a tekvondó világversenyein összesen nyolc súlycsoport van, az olimpiai programban ezt lecsökkentették négyre (58 kg, 68 kg, 80 kg, 80 kg fölött). Összesen 128 versenyző indul a brit fővárosban, a kijutás szempontjából viszont nem számít sem az Európa-, sem a világbajnokság, sem más világranglista-versenyek. Első lehetőség az olimpiai kvalifikációra a júliusi világselejtező volt, a másik a január végi, kazanyi kontinenstorna lesz, ahonnan súlycsoportonként az első három jut ki.

A nyári játékokon a nehézsúly, mint legfelső súlycsoport alsó határa 80 kilogramm, így extrém esetben akár az is előfordulhat, hogy egy 81 kilós embernek kell megküzdenie egy 120 kilóssal. Az ebben a kategóriában induló Tóthnak fel kell készülnie mindenre.

„Nem vagyok igazi nehézsúlyú alkat, egyébként is a 87 kilogramm alattiak között versenyzek. Londonban ennél kicsit több kell, most 90-91 kiló lehetek, és nagyjából ezt akarom tartani nyárig.”

Olimpiai sportág, önkéntes alapokon.

A sportág itthoni elismertségét sajnos jól tükrözi, hogy szponzorok nem nagyon vannak, csak kisebb támogatók akadnak egyszer-egyszer. Pedig semmivel sem lazább a felkészülés, mint máshol, és mivel full-kontakt sportról van szó, a sérülések is gyakoriak. Az ütések és a rúgások miatt elsősorban a kéz, láb és a csípő veszélyes pontok. „Heti tíz edzésen veszek részt, ez a hétvégéket leszámítva napi kettőt jelent – folytatta Tóth.

– Ezen kívül számos dologra figyelni kell – étrend, sportpszichológus –, és persze az anyagi gondok sem elhanyagolhatóak. Korábban az sem volt ritka, hogy egy versenyt saját magamnak kellett finanszíroznom.”

„Ezért általában alkalmi munkákat kellett vállalnom a sportolás mellett, vagy éppen a Testnevelési Egyetemre jártam. Persze a Magyar Olimpiai Bizottság támogatja a kiemelt és eredményes versenyzőket sportáganként, ez az ösztöndíj bizonyos havi juttatást jelent. ”

Magyarországon az élsportból nehéz megélni, főleg, ha nincs az adott sportág a fősodrásban, de Tóth Balázst az anyagiak helyett erősen motiválja az, hogy megszerezze az első magyar olimpiai érmet tekvondóban. Ez nem lesz egyszerű, a keleti hegemónia azért még erősen érződik, az eddigi három olimpián kiosztott 72 éremből 34-et ázsiai versenyzők szereztek, tizenkettőt dél-koreaiak.

Meddig marad a tekvondó az olimpiai programban?

Az olimpia utáni évben a NOB mindig összeül, és megvitatja az olimpiai programot, illetve dönt az esetleges be- és kikerülő sportágakról is. Az utóbbi években a karatelobbi igen erős a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, de a japán sportágon belüli széthúzás, a sok irányzat miatt egyelőre nem várható a felvétele.

Ez viszont a koreai tekvondónak is jó hír lehet, hiszen egy küzdősport nagy valószínűséggel csak egy másik küzdősport helyére kerülhetne be a jelenlegi rendszerben. Elcsitulni látszanak azok a hangok is, amelyek Sydney (2000) és Athén (2004) után az esetleges kikerülésről szóltak.

„Nem gondolom, hogy a tekvondó akár a karate, akár más sportág miatt veszélyben lenne – magyarázta Tóth Balázs. – Az egyik alapfeltétellel, a nézettséggel nem lenne gond. Ami viszont engem nagyon zavar, az az élő közvetítés hiánya, hiszen egy sportágnak a legnagyobb reklám az olimpia. Ebben még az Eurosport is lemaradt Pekingben. Abban viszont biztos vagyok, amennyiben én kijutok Londonba, az MTV élőben adja majd a meccseimet.”