Így juthatott kiemelt szerephez East London egyik korábbi igen rút része, Stratford, amely az olimpia szíve lett.

Itt épült meg például - az örökké, de már nem örökre koszos, a piszoktól, a szennyeződésektől több ezer önkéntes közreműködésének is köszönhetően mára javarészt megfosztott, egyenesen kiszépült Lea folyó közelében - a nyolcvanezres Olimpiai Stadion, de több más versenyhelyszín is.

Errefelé született meg nem is egy új vasúti pályaudvar, ahonnan metró-összeköttetés is segít a nézők célba juttatásában, és összesen kilenc vonalon juthatnak el az utasok a városközpontba, és onnan vissza.

Kelet megváltozott helyzetének ékes bizonyítéka az is, hogy Docklandsbe, az egykori dokknegyedbe ágyazva óriástartályok, raktárak helyén épült ki a nem kevesebb, mint hét sportág olimpiai versenyeinek otthont adó ExCel csarnok. És ezen a vidéken működik robogó szerelvényeivel a korszerű magasvasút, a londoni metróhoz szintén kapcsolódó Docklands Light Railway is.

Nem kis elégedettség tölthette el a LOCOG minden tagját, de az átlagpolgárt is, amikor - nem is olyan régen - elkészült a városi park a zöld olimpiára tett ígéretek egyik nagy beteljesüléseként.

A környezetvédelmi-egészségmegóvási-zöldövezeti beruházásokat is tartalmazó ötkarikás terv egyik ékeként jött létre nem pusztán Anglia, de egész Európa másfél évszázada legnagyobb városi parkja, a kivitelezők szerint parádés élővilággal megtöltve: színes és őshonos állat- és növénytársulatok, fák, virágok, madarak, méhek, afféle biológiai csodakert várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat, például két sportesemény között.

Az ötkarikás "kísérőprojekt" szám szerint előírja félmillió növény elültetését a lápos-vizenyős részeken, és a természetes zöldövezetek kialakításával párhuzamosan több mint 8 kilométeres szakaszon hajózható csatorna, de legalább csónakázásra feltétlenül alkalmas vízi út megteremtése is követelmény.

Kelet-London nemrég gazdagodott egy hatalmas bevásárlóközponttal is, ahol vagy 300 üzlet mellett kaszinó és ugyancsak új látványosság gyanánt a Westfield Stratford City sétálóutca fogadja már múlt év októberétől az ott lakókat és az arra tévedő idegeneket egyaránt.
   
A kiadások jelentős része várhatóan megtérül
   
Hogy mi lesz az olimpia után?

Az Olimpiai Stadion nem afféle "műintézményként" szolgál majd a játékok után sem: a nyolcvanról 25 ezresre csökkentendő befogadóképesség ellenére igyekeznek majd megtölteni vonzó, és nemcsak sport-, hanem kulturális-kereskedelmi programokkal is a nézőteret.

Úgy tervezik az angolok, hogy az olimpiai falu és a központi stadion térsége összeolvad a városi óriásparkkal afféle kelet-londoni megasportcentrummá. A létesítmények a játékokat követően részben sportklubok, helyi közösségek tulajdonába vagy használatába kerülnek át, a profik mellett az amatőrök, a szabadidős sportolók számára is hozzáférhető módon. Az utóhasznosítás keretében az olimpiai falu épületeit, ahogy példának okáért Athénban is történt, lakóépületként hasznosítják majd.

A kalkulációk szerint a kiadások jelentős része megtérül az által, hogy az olimpiához kapcsolódóan naponta 350 ezren látogatnak majd az országba, persze alapvetően Londonba.

A számítgatások alapján a külföldiek 11 milliárd fontot fognak elkölteni, de más forrásból is befuthatnak "kárenyhítő" pénzek: a jegyeladásokból, a televíziós-rádiós közvetítések jogdíjaiból, az olimpiai csecsebecsék értékesítéséből, hogy csak néhány lehetőségről essék szó, de az is nyereség, afféle közprofit, hogy az olimpiai "szülemények" egy része, főleg az infrastrukturális beruházások ott maradnak a versenyeket követően is.

Méghozzá a köz hasznára, ami olykor nem feltétlenül mérhető, de - krízis ide, takarékosság oda - tán nem is mérendő pénzben egy tehetős ország, a világ egyik vezető metropolisa esetében...