Az egykori világválogatott játékos a Fradi focifőnökeként megpróbálta a meglévő igen szegényes játékosállományból kihozni a maximumot.
Csapatként próbálta majd’ minden meccsen működtetni a gépezetet, valljuk be ezzel a játékosállománnyal ennél – sokkal többet- nem is tehetett.
Bár érezte a Fradi publikum, hogy a játékosok alázattal teszik a dolgukat, ám a Fradiban ennyi nem elég ennél jóval több kell… Meg is szólalt rendre a rigmus Egerszegen, K..va gyenge… (a továbbiakban maradjunk annyiban, hogy Nagyon gyenge…)
Prukner László irányítása idején soha nem látott számmal érkeztek a Fradihoz olyan játékosok, akik valljuk be nem Fradi szintű futballisták voltak. Prukner Kaposvárról érkezett és azt hitte, hogy amit ott csinált, az az Üllői úton is elég lehet. Nos, nem volt az a Fradi egy más kávéház…, más közeg…, nagyobb elvárásokkal. A publikum kiszolgálása is fontos szempont volt mindig az Albert Stadionban. Nos, ezért hallhattuk a rigmust, azt a” nagyon gyengét” olykor felcsendülni az egerszegi koraestén… Ebből a rigmusból – a fent említettek miatt – kijutott a korábbi mesternek Pruknernek is…
Térjünk vissza Détárira és az ő csapatára. Nála kevesen tudják jobban, hogy a futballt nem csak lábbal, de fejjel is játsszák. Nos, a jelenlegi Fradi talán legnagyobb problémája, hogy nagyon kevés olyan játékosa van, akik képesek kreatív megoldásokra, fineszes cselekre, tért ölelő hajszálpontos átadásokra… Dömének arra kell nagyon ügyelnie, hogy a jövőben egyetlen olyan játékos nem érkezhet a Fradihoz, aki nem képes fejjel is futballozni.
De addig is – például – meg kéne tanítani az egyébiránt igen szimpatikus Juniort arra, hogy ne szórja el a labdákat, hiszen tíz átadásából 8 ellenfélhez megy… Olykor még a bedobást is elvéti… Kár érte, mert szinte minden meccsen megszakad csapatáért… eszre kéne venni és ki kéne javítani ezeket a szarvashibákat.
Pölöskeynek érdemtelenül nem kéne rendre a kezdőcsapatban szerepelni. Ki lett kiáltva nyerőembernek, erőcsatárnak, de most már nem csak a gólok nem jönnek, de a mezőnymunkája is édeskevés. Pedig sok mozgással tudna segíteni a társainak a gólhelyzeteknél, elvihetné a védőket és máris több alakalom nyílna a gólszerzésre. Talán elhitte magáról idejekorán, hogy nélkülözhetetlen… A „nagyon gyengéből” neki is jutott egy kevéske ott Zalaegerszegen…
Détári eddigi működése pozitívnak tekinthető a Fradinál. Nyolc győzelem, három döntetlen és öt vereség fűződik nevéhez.
Prukner betlizett Zalaegerszegen. Hét döntetlen mellett, kilenc vereséget számlál irányításával a ZTE… A meccs után nem volt szimpatikus, hogy a játékosokat tartotta kizárólag a felelősnek a sikertelenségért. Kérdés ezek után, hogy tudja majd motiválni a csapatát. Hogy lesz képes bemenni az öltözőbe és győzelemre vezetni őket??? A Prukner féle hiszti e sorok írójának már az Üllői úton sem jött be, emlékszünk: földhöz vágta zakóját, belerúgott a padba stb.
De térjünk vissza a Ferencvároshoz. Szóval Détári a feladat első részét teljesítette. Ám, most jön a nehezebb időszak. Hisz’, szép lassan már elmúlik a türelmi időszak, és minőségi futballnak tapsolnának szívesen a Ferencváros szurkolói. Megérdemelnék, hogy így legyen…
