A hónapok óta lappangó feszültség - akár egy izlandi gejzír - végérvényesen a felszínre került: immár egyértelműen áll a bál a Magyar Evezős Szövetségben (MESZ). Nem egyszerű hangulatváltozásról van szó: hosszas előkészítő hadműveleteket követően ugyanis február 3-ra összehívták a rendkívüli közgyűlést, amelynek napirendi pontjai között az elnök és az elnökség visszahívása is szerepel.

     Mitnyan György (képünkön) elnök megkeresésemre - jó magyar szokás szerint - nem kívánt nyilatkozni. Hasonlóan valamennyi informátorom is ködfelhőben kívánt maradni. A mozaikokból feltételes módban összeállt kép szerint a szövetség Felügyelő Bizottsága (FB) tagjai a 2010. márciusában belépett „Erzsébeti projekt” - amely a magyar evezés központi bázisa lenne - pénzmozgásairól sem szóbeli, sem írásbeli kérésre egyetlen egyszer sem kaptak érdemi választ. Mint ismeretes, a szövetséget korábban tizenkilenc éven át vezető Dávid Imre (egyébként a Magyar Olimpiai Bizottság Felügyelő bizottságának elnöke) éppen e projekt elindításának megtagadásával párhuzamosan, egyetlen percnyi gondolkodás nélkül mondott le az elnöki megbízatásáról, mert meggyőződéssel állította, hogy az „Erzsébeti Projekt” végigvitele messze meghaladja a MESZ anyagi lehetőségeit.  

     A jelek szerint az Agroinvest elnök-közgazdásza számolt jobban, mert többek állítása szerint a szövetség ígéretei légváraknak bizonyultak. 2010 tavaszán - Mitnyan elnöksége kezdetén - még arról hallhattunk, hogy az év júniusában már nem kell a dunavarsányi edzőtáborozási lehetőséget igénybe venni, mert az élversenyzők már akkor, a Gubacsi hídtól délre húzódó bázison készülhetnek majd. Ezzel szemben két év elteltével a terület még mindig messze nem önellátó, méretes sittkupacok éktelenkednek rajta,  miközben a munkák elvégzése és a kifizetett számlák összegeinek nyomonkövethetősége tele van bizonytalansági tényezőkkel.

     Az egyéb pénzek késése, vagy meg nem érkezése az eredetileg kijelölt felhasználókhoz (evezős klubokhoz, szakosztályokhoz rendre késve érkeztek a nekik cimkézett pénzek) is benne van abban, hogy az egyet nem értés jeleként három elnökségi tag már lemondott. Az is borzolja a kedélyeket, hogy az olimpiai kvalifikációt már megszerzett szolnoki kormányos nélküli kétevezős (Simon Béla, Juhász Adrián) kevesebb juttatásban részesül, mint amennyit a még csak a kvalifikációra készülő Varga Tamás - Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpárevezős menedzsmentje magának követel. 
    
     Idő közben az elnök Ott Zsuzsanna főtitkárt eltiltotta bármiféle nyilatkozattételtől. A névtelenséget kérő nyilatkozók szerint az elnök és az FB tagjai között annyira elmérgesedett a viszony a vizsgálódások sorozatos megnehezítése miatt, hogy a tippelők komoly esélyt adnak a visszahívások megszavazásának.

     Persze aki óvatosabban fogalmaz, az gyorsan hozzáteszi: kis hazánkban minden és annak az ellenkezője is előfordulhat. Volt már erre a teljes kiszámíthatatlanságra az evezősöknél is példa. 2010. márciusában az alaphelyzet jócskán hasonlított a mostanira, akkor is röpködtek az ígéretek, végül az átállások, az előzetes elkötelezések felrúgása miatt nem történt semmi.
    
     Hasonló végkifejlet most is megtörténhet. Hogy az egykor sokkal szebb napokat is megért magyar evezőssporttal mi lesz? Talán egyszer majd a frakcióharcok helyett mégis a sportág érdekei kerülnek a fontossági sorrend élére.  
 
Forrás és fotó: Jocha(Press) Károly