Tehetségét senki nem vitatja. Dombvári Bence (képünkön) még nagyon fiatal ember, innen van a húszon. Tulajdonképpen az is nagy dolognak számít, hogy kiharcolta a szegedi kajak-kenu világbajnokságon való részvétel jogát. A K-1 1000 méteres számban azonban nem tudott döntőbe kerülni, meg kellett elégednie a B-döntő 4. helyével.

A kérdés nem lehet más, mint az: vajon képes lesz-e ez a fiatalember kiharcolni az olimpiai részvétel jogát? A mob. hu erre kereste a választ.

- Az ezer egyes egyfajta fekete báránynak számít az olimpiai programban” válaszolt a Szarvasról Nagyné Éva néni, majd Nyerges Attila edzők segítségével az ifjúsági Eb-n bronzéremig jutott, 2010-től a Honvédban Kiss István irányításával készülő Dombvári. „Megvallom, én sem lelkesedem érte, és amennyiben egyáltalán lehet esélyem Londonra, egészen más vonalakon spekulálok.

- Ha az egyesre nem elsődlegesen gondol, akkor mégis milyen elképzelései vannak?

- Reális célokat a párosokban elérendő eredményekre lehet alapozni. Azt ugyan most még véletlenül sem tudom megmondani, kivel ülnék össze legszívesebben a tavaszi válogatókra, de abban biztos vagyok, hogy óriási harc lesz a beülésekért. Többekkel is szeretnék majd együtt lapátolni, de Dobos Andrással mindenképpen megpróbáljuk az együttműködést. A legjobb páros megy majd kettesben az olimpián, a többieknek pedig maradna a négyes.

- Az a versenyszám, amelyben 2000-ben és 2004-ben is magyar siker született az olimpián.

- Igen, és ezért is gondolom, hogy a Magyar Kajak Kenu Szövetség a tradíciókra is tekintettel egyszerűen nem engedheti meg, hogy ebben a számban a majdan induló magyar négyes leégjen! A bővebb keretben velem is számolnak. Amennyiben Londonba nem jutnék ki, akkor marad a négy év múlva esedékes, következő olimpia, amelyre Angyal Zoltán vezetésével már jelenleg is készülünk. 

- Azért most még inkább a 2012-es játékokra koncentráljunk. Mit akar tenni Dombvári Bence azért, hogy ne kelljen további négy évet várnia egy esetleges ötkarikás bemutatkozásra?

- Belátom, hogy kicsit több munkával talán már Szegeden is döntős lehettem volna. Bár nem vagyok kimondottan edzésfüggő, azért a télen igyekszem jobban odafigyelni a felkészülésemre. Azzal is számolok, hogy nagy szenvedélyem, a wake-board is jócskán hátrébb szorul majd a fontossági sorrendben.  

Forrás és fotó: mob.hu / Jocha(Press) Károly