Százhuszonöt éve, 1883. augusztus 5-én hunyt el gróf Esterházy Miksa földbirtokos és diplomata, a modern magyar sportélet egyik meghonosítója.
1837. május 14-én született, szülei Plettenberg Mietinger Mária és (galántai) gróf Esterházy Miklós voltak. Követségi attaséként huzamosabb időt töltött Párizsban, Londonban és az Egyesült Államokban. Külföldi tartózkodása alatt ismerkedett meg a modern, elsősorban angolszász szabadtéri sportélettel, s ekkor vált az atlétika és az ökölvívás lelkes hívévé.
Az 1870-es években hazakerülve elhatározta, hogy népszerűsíteni fogja ezeket a sportágakat. (Magyarországon ebben az időben az úgynevezett német stílusú "szobatornászat" volt divatban, amely főleg gimnasztikából és súlyzózásból állt.)
Maga is aktív sportoló lévén, a gróf azt tartotta, hogy az emberek számára elsősorban a szabad levegőn tartózkodás a fontos, az erőt, az izmokat – sőt a tüdőt is -, az úszás, futás, ugrás, vívás és a súlylökés fejlesztik a legjobban. Ugyan kezdeményezése az első időkben falakba ütközött, ötletei pedig érdektelenségbe fulladtak, kitartásának köszönhetően – a hazai arisztokrácia támogatását megnyerve -, 1875. április 8-án létrejött az első hazai sportegyesület, a Magyar Atlétikai Club, amelynek haláláig elnöke volt. A klubtagság feltétele az érettségi vagy valamilyen ennek megfelelő bizonyítvány megléte volt, ennek ellenére nem lett az arisztokraták zártkörű egyesülete. A tehetséges versenyzőket a vezetés mindig örömmel fogadta.
A MAC átvette az angol sport versenyszabályait, és 1875. május 6-án megrendezte első, szabadtéri évadnyitó atlétikai versenyét, amelyen először szerepelt az ökölvívás is. A korabeli angol és német szaksajtó szerint e verseny egész Európában úttörő kezdeményezés volt. Gróf Esterházy Miksa a viadal után Útmutató címmel röpiratot adott ki. Felszólításának hatására a következő években egymás után jöttek létre a különböző sportegyesületek.
Esterházy gróf írásait Viator álnéven jelentette meg. Saját munkáin kívül – Gyalogolási kalauz (1875), Útmutató athletikai clubok alakítására (1876) -, jelentős szerepe volt abban, hogy munkatársa, Molnár Lajos megírta az Athletika (1875) és Athletikai gyakorlatok (1879) című szakkönyveket. A magyar atlétika ügyének legállhatatosabb kezdeményezője Tatán hunyt el.
A gróf munkássága előtt tisztelegve, megalapították az Esterházy Miksa díjat, az általa szervezett első modern szabadtéri atlétikai napra emlékezve pedig május 6-a a magyar sport napja lett.
MTI
